Váralja község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Tolna megye
Kistérség: Bonyhádi kistérség
Lakosság: 968 fő
Terület: 21.14 km²
Népsűrűség: 45,79 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 74

Fekvése

Váralja a Dél-dunántúli régióban, Tolna megye délkeleti részén, a Mecsek-hegység északkeleti lábánál található. A gyönyörű fekvésű falu megközelíthető autóúton Bonyhádról (11 km), Pécs felől (50 km) Szászváron át, illetve a Dombóvár-Bátaszék vasútvonalon.

Története

A 968 főt számláló Váralja nevét a község határában álló Várfő-hegyről, más néven Török-dombról kapta, amely a környék egyik legmagasabb pontja. A hegyhez sok legenda fűződik, amelyek egy részének titkát már ismerjük. A XII.-XIII. században földvár állt itt, amely később a szászi (szászvári) török helyőrség előretolt egységének is helyet adott. Kitűnő földrajzi fekvése miatt ősrég óta földvár jellegű katonai bázishely, megfigyelőhely volt.

A községről az első írásos emlék 1270-ből maradt fent, IV. László adománylevele – több Tolna megyei helység között – „Villa Varelly”-ként említi.

Váralja népessége a török kivonulása után jelentősen megcsappant, a falu besenyő magyar lakossága mégis túlélte a hódoltságot, és 1733-as feljegyzések szerint már tekintélyes község 1200 lakossal. Először sárközi reformátusok, majd a XVIII. század végén Mária Terézia rendelkezései nyomán német polgárok telepedtek le a faluban.

A második világháborút lezáró békeszerződések értelmében a német lakosság jelentős részét Németországba telepítették, helyükre Csehszlovákiából elűzött felvidéki magyar családok kerültek.

Váralján a XVIII. század végéig a fő megélhetési forrást a mezőgazdaság jelentette. 1793-ban – Tolna megyében elsőként – itt indult meg a kőszénbányászat amely 1961-ig folyt. Ez – hasonlóan a környező településekhez – a község életének, fejlődésének meghatározója lett.

Nevezetességei

A "kettes" horgásztó

Váralja természeti környezetével, néprajzával és országosan is ritkaságszámba menő föld alatti bányamúzeumával tűnik ki a környező települések közül.

Természeti környezet

Váralja turisztikai szempontból csomópontnak számít, a Keleti-Mecsek turista útvonalain Óbánya, Kisújbánya, Hidas, Mecseknádasd, Máza közvetlenül közelíthető meg innen. 238 hektár területű parkerdeje a Váraljai-patak völgyében fekszik, tájvédelmi körzettel határos. Számos védett állat- és növényfaj él itt.

A három horgásztava a horgászat kedvelőit várja.

Néprajz

Váralja magyar lakossága Baranya megyei és sárközi magyar falvakhoz kötődik rokoni szálakkal. A község a sárközihez hasonló, de mégis egyedi jegyeket mutató, jól megkülönböztethető, önálló néprajzi tájegységgé vált. Népviselete a sárközi viselet archaikusabb változata.

Népművészeti Ház néven állandó kiállításon látható a helyi sváb és magyar népi tárgyi hagyaték ezernél több darabja.

Bányamúzeum

Közel kétszáz év bányászkodásának állít emléket az országosan is ritkaságszámba menő föld alatti Bányamúzeum. A múzeum bejárata előtt az üzemi balesetben elhunyt váraljai bányászok emlékműve áll.

Következő községek

További községek